SAKKMATYI

KÉPESSÉGFEJLESZTŐ ÉS TEHETSÉGKUTATÓ SAKKISKOLA

Sakkmatyi Bt - telefon: 20/544-7776 e-mail: info@sakkmatyi.hu



A Sakk-Ovi Story 2. rész
avagy hogyan töltöttem meg egy egész tantermet sakkozni vágyó gyerekekkel

- Tessék mondani, ezek a gyerekek sakkozni vannak itt? - kérdezte a takarítónéni, amikor visszakísérte a terembe a folyosón "akciósat" játszó két elsős fiúcskát.
- Igen, csak izé... kimentek, és nem tudtam visszahívni őket.
- Tessék megmondani nekik, hogy ne szaladgáljanak itt össze mindent, nem szeretném még egyszer felmosni az egész iskolát!
- zárta a beszélgetést egy tisztes takarítóhoz méltó érveléssel Marika néni, majd magunkra hagyott minket a sakktáblákkal.

Valójában Petinek és Fecónak is kiválóan vágott az esze. Nagyon tetszett nekem, ahogy a bábukat terelgetik, de időnként gondoltak egyet, azt mondták: "megyünk akciózni!" És mire kettőt pislogtam már nem is voltak a teremben. A másik 5 gyerek legalább ajtón belül maradt, és időnként megérintett egy sakkbábut.
Nincs mit szépíteni ezen, 16 éves fejjel nem voltam épp a toppon, ha fegyelmezésről volt szó. De a sakk iránt érdeklődő gyerekekre ragadt valami hasznos is a velem töltött idő alatt. Akit viszont kevésbé fogott meg elsőre ez a játék, az hamar lekopott és elmaradozott.

A csoport összetétele nem a legkönnyebb gyerekekből való volt, hiszen a foglalkozást az iskola fizette DSE pénzből, a gyerekek és szüleik számára teljesen ingyenes volt a részvétel. Így bár akadt egy-két gyerek, akit a sakktábla ismeretlen világa vonzott be a terembe, de a többséget annak a kecsegtető lehetősége tartotta ott, hogy még nem kell hazamenni :( Ma már büszkén vállalok ehhez hasonló kihívásokat, de akkor maga volt a mély víz, amiben nem tudtam úszni. És csoda, hogy végig evickéltem a tanévet.

A következő évben egy kicsit már felkészültebbnek éreztem magam.
Voltál már olyan helyzetben, hogy iskolai szakkört akartál indítani, és alig jelentkezett valaki? És nem az ár miatt, hanem mert
  • "a sakk nem érdekli a mai fiatalokat"?
  • Vagy annyira túlterheltek, hogy nem fér az idejükbe?
  • Lusták?
Egy fenét! A gyerekek - főleg az alsósok - nagyon szeretnek játszani! Szeretnek minden újat kipróbálni, szeretik a rejtvényeket, szeretnek gondolkodni, még tanulni is! (Psszt: csak ne mondjuk el, hogy most épp tanulnak ;))

Szóval, ha eddig úgy toboroztad a gyerekeket a sakk szakkörre, hogy
  • szóltál az igazgatónak, hogy hirdesse meg - akkor nagyon rosszul csináltad.
  • Ha úgy toboroztad, hogy szóltál egy-két ismerősnek - akkor is nagy mázli kell, hogy létrejöjjön egy kis csoport.
  • Ha kiplakátoltad az iskolában a foglalkozás hírét - akkor már lehet, hogy az olvasni tudó felsősök leglelkesebb rétegéhez eljutottál
  • Ha pedig minden üzenőbe beragasztottad a sakk hírét - akkor a legszorgalmasabb szülőkből akadt egy-kettő, aki az alsós gyermekét elküdte az okosításodra.
  • Ezeknél sokkal hatékonyabb, ha bementél egy szülőire beszélni a sakk jótékony hatásairól!

De szerintem még mindig az a leghatékonyabb, ahogy sakk-szakkör vezetésem második tanévének elején én nekivágtam:
Számítógéppel megírtam egy rövid jelentkezési lapot, rajta a szakkör helyével is idejével, és kinyomtattam 50 példányban. (Jó, oké, a 90-es évek második felében járunk, ehhez azért kellett egy számteches család a háttérbe, hogy könnyen menjen, de ma már ez nem nagy cucc.)
Bementem az iskolába délután "tanulóidőben", amikor minden gyerek csendben az osztályában ül, kezemben egy sakk-vászonnal és a jelentkezési lapokkal, kértem a tanítótól 5 percet, hogy beszélhessek a gyerekekhez, és így végigjártam az egész alsó tagozatot.
A gyerekeket arról kérdeztem, meglobogtatva egy sakktáblát, hogy láttak-e már ilyet, és elmondtam, hogy jöhetnek hozzám sakkozni. Majd megmutattam a jelentkezési lapokat is, és azt mondtam, hogy mindenki kaphat egyet, aki napközi végén odajön hozzám az aulában anyukájával vagy apukájával együtt.
- Kezeket fel, kit fog érdekelni?
Nos, 12 alsós osztályt jártam végig, és egy osztályt kivéve mindenhol a gyerekek 80%-ának a keze magasba lendült. Abban az egyben, a 2.c -ben csak egy kislány tette fel a kezét. Máig sem tudom miért. De az is tény, hogy az egy katonás fegyelemben dolgozó osztály volt, szinte szégyelltem, hogy egy játékról beszélek nekik :(

Az utolsó osztályok felé járva, már aggódtam, hogy mit fogok 100 kisgyerekkel kezdeni, de persze örültem a lelkesedésüknek.
Mikor végeztem, lementem az aulába, és vártam a 4 órát, amikor véget ér a napközi, és jönnek a szülők a gyerekekért.

Hamarosan elkezdek lejönni az osztályok, és ahogy a gyerekek megpillantottak engem az aula közepén, persze egy sakktáblával a vállamon, rohantak oda a szülőhöz, és rángatták oda hozzám, hogy elkérjék a jelentkezési lapot. Szó szerint sorban álltak nálam! :) 40 papírt osztottam ki olyan helyre, ahol a sakk iránt már a gyerek és a szülő kíváncsisága is felébredt.
32 db alsós kisgyerek jött el következő kedden 4 órára a megbeszélt első foglalkozásra. Az első órai "káosz" után ügyesen két csoportra bontottam őket, és elkezdtem kikísérletezni a sakkoktatás módszertanát...

Ebben az évben már rendszeresen eljártunk versenyezni, a diákolimpián is elindultunk csapattal, és van, aki a gyerekek közül később élőpontot is nyert. Akkortájt ezt csak 1400 pont fölött lehetett! Egy évvel később pedig olyan sakkozókat sikerült ugyanebből az iskolából kinevelnem, akik azóta a sakk-ovim oktatójaként is dolgoztak már. :)

Bár azt hiszem, ezt nem az én zseniális képességeimnek köszönhetem. Ekkor még jópár gyerek morzsolódott le, és van, akinek ügyes próbálkozásaimmal talán a kedvét is elvettem a játéktól egész életre :(
Ha nem szeretnéd elkövetni szakkörödön, vagy ovis sakk foglalkozásodon azokat a hibákat, amiket nekem sikerült... akkor olvasd el majd a következő beszámolómat is.



AZ ELŐZŐ RÉSZHEZ KATTINTS IDE!

A KÖVETKEZŐ RÉSZHEZ KATTINTS IDE!


Ádám Olga saját tollából, saját élettörténete alapján

Ha szeretnél értesítést kapni róla, amikor egy új bejegyzés megjelenik, akkor íratkozz fel a GYEREKSAKK HÍRLEVELEMRE itt:

Email*

Név*



A szöveg kimásolása és terjesztése a szerző engedélye nélkül - még forrásmegjelöléssel is - tilos!
Ajánlani, Facebookon megosztani a címsorban látható link kimásolásával lehetséges és engedélyezett. Ha másolásra, publikálásra stb. engedélyt szeretnél kérni, írj: info@sakkovi.hu